18°C
11°C
Megosztás
Értékelés

Tippek szúnyogok ellen

0 értékelés
Értékeljen

Pimasz vérszívók

Egyre több szúnyog van és egyre kevesebb pénz áll rendelkezésre az irtásukra. Pedig a szúnyog nemcsak kellemetlen, hanem betegséget is terjeszthet.

Szúnyogfelhők körülöttünk

A legkellemesebb nyári estét is el tudják rontani a fülünkbe hegedülő szúnyogok. Ráadásul nemcsak egy-egy tűnik fel mostanában, hanem egész rajokban szálldosnak, és, különösen a vízparton, erdő mellett nyaralva, de még a kertes házak teraszán is minden, szabadtérre tervezett programot tönkretesznek. A dühödten csapkodó, bosszankodó "áldozat" úgy érzi, minden köbcenti levegőben akad legalább egy belőlük. Ha statisztikailag ez így nem is igaz, az biztos, hogy mostanában mérhetetlenül elszaporodtak ezek a kis vérszívók. A szakértők a globális felmelegedést, az extrém időjárást okolják ezért: a korai, tavaszi kánikula, a nagy viharok után visszamaradt kiöntések, pocsolyák kedveznek a szúnyogok milliószámra való megjelenésének.

Egy-két hét alatt kifejlődik

A szúnyogok az ízeltlábúak kétszárnyúak rendjébe, a fonalascsápúak alrendjébe tartoznak, és az egész Földön elterjedtek. Az ide sorolt sokszáz (a Földön összesen mintegy 3500) fajta rovar nagy része, például lószúnyogok, árvaszúnyogok teljesen ártalmatlanok, a hazánkban ismert mintegy 44 szúnyogfaj közül is csak néhány faj, így a gyötrő -, a mocsári -, és a dalos szúnyog okoz kellemetlenséget, de ezek viszont hatalmas egyedszámban élnek errefelé. A maláriaszúnyogfélék is megtalálhatók nálunk, de szerencsére ritkák, és nem terjesztik a maláriát. Vizekben fejlődnek ki, a hazai éghajlati viszonyok közt mindössze 5-18 napig tart, amíg a lárvából kifejlett szúnyog lesz. Egy esztendőben 5-7 nemzedékük is van! A szúnyogoknak csak a nőstényei vérszívók (a vér kell a szaporodásukhoz), a hímek folyadékszükségletüket vízzel vagy növényi nedvekkel fedezik. A szúnyoglárvák a vízben lévő baktériumokkal, egysejtüekkel, algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak.

Kívánatos áldozatok

Az egyik szúnyogfaj tagjai nagy érdeklődést mutattak egy erős szagú sajt iránt, amelynek szaga az emberi lábszagra hasonlít leginkább. Ennek oka egy, mindkettőn előforduló baktérium lehet. Bár erről a kétes dicsőségről szívesen lemondana minden érintett, tény, hogy egyes embereket jobban szeretnek a szúnyogok, másokat kevésbé tartanak "kívánatosnak". Nézzük mi minden vonzhatja ezeket a bosszantó vérszívókat! Áldozatukat szag, hőmérséklet, a nedvesség, a kibocsátott széndioxid segítségével találják meg. Irányítja, csábítja őket a kilélegzett szén-dioxidban dúsabb levegő. Ezért azok, akik a nagy hőség vagy nagyobb fizikai aktivitás miatt szaporábban lélegzenek, illetve a nagyobb testsúlyuk, esetleg a terhesség miatt megnő a szén-dioxid-kibocsátásuk, fokozottabban ki vannak téve a szúnyogok érdeklődésének. Vonzóak számukra az édes illatú kozmetikumok, de a tejsavtartalmú verejték szagától is "bezsonganak". A bőrön keresztül kiválasztódó szteroidok és koleszterin is csalogatja őket. A kutatások szerint a "0" vércsoportú emberek jobban ki vannak téve a vérszívók támadásának, viszont legkevésbé a "B" vércsoportúakat kedvelik. Ki gondolná, hogy a ruha színe is befolyásolja őket? Pedig a kutatók úgy tapasztalták, hogy a vörös és a fekete színű öltözet vonzóbb számukra a világos színeknél. (Megjegyzendő, hogy a kutatások csak egy adott fajtájú csípőszúnyogra vonatkoztak, és így az eredmények nem általánosíthatók az összes szúnyogfajra.)

Miért viszket?

A nőstény szúnyogok szájszervükkel szúrnak a bőrbe. Magát a szúrást nem is érezzük, olyan vékony ez a parányi "tű". Azonban, hogy nehogy a keskeny nyílást az alvadt vér eldugítsa, a szúnyog a nyálával véralvadásgátló anyagot juttat a sebbe, és amint ezeket az idegen fehérjéket a szervezetünk védelmi rendszere felismeri, túlérzékenységi reakció indul el. Hisztamin szabadul fel, amely izgatja a környező szöveteket, kitágítja a hajszálereket, ez vezet a folyadék felgyülemléséhez, a kis helyi duzzanathoz, a bőr kipirosodáshoz, az idegvégződések ingerlése pedig a viszketéshez. Ezek a kellemetlen tünetek egy-két napon belül elmúlnak, és antihisztamin tartalmú szerekkel segíthető is a gyógyulás.

Közösségi és egyéni védekezés

Bevált háziszerekben nincs hiány a szúnyogcsípés következményeinek enyhítésére. Az ecetes borogatás, a mentolos bedörzsölés hűsíti a csípés helyét, ha pedig nedves sóval, hígított szalmiákszesszel, hagymalével bekenjük, enyhül a viszketés. A kifejlett szúnyogok irtása permetezéssel történik, Magyarországon többnyire két szert használnak ehhez, a deltametrint és a permetrint. Korábban, jóval kisebb mértékben egy harmadik szert is bevetettek, a diklórfoszt. Azonban ez utóbbival kapcsolatban felmerült a rákkeltő hatás gyanúja, és bár ez nem igazolódott, kivonták a forgalomból. A szúnyoglárvák ellen kidolgoztak egy, természetkímélő megoldást is: Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó szert juttatnak ki a szaporodó helyekre, árvíz után visszamaradt kiöntésekre, tocsogókra, stb. Ez azonban nem minden területen alkalmazható. Az egyéni védelem módja egyrészt az elszigetelés: a lakás összes nyílászárójára szúnyogháló felszerelése, illetve a zárt, átszúrhatatlan ruházat használata, másrészt pedig a szúnyogriasztó, például dietil-toluamid és pikaridin tartalmú szerek testre illetve a levegőbe juttatása. Számos krém, spray áll rendelkezésre, illetve füstölőket, gyertyákat, párologtatókat is nagy választékban találunk ehhez.

Hagyományos riasztószerek

Több erős illatú fűszernek is szúnyogriasztó hatást tulajdonít a néphagyomány. így például a szegfűszeg, porrá törve, kis zsákocskákba töltve, vagy az egészben hagyott szegfűszegeket narancsba szúrva, a helyiség több pontján elhelyezve hatásos lehet. A gesztenye- vagy diófalevél főzete is elűzi a vérszívókat. A hagyomány szerint az erős dohányos, "bagós" ember bőre olyan szagot áraszt, hogy a szúnyogok utálkozva elfordulnak tőlük. Hasonló hatást tulajdonítanak a fokhagymaevésnek is.

Több mint kellemetlenség

A szúnyogok, a kullancsokhoz hasonlóan nemcsak bosszúságot okoznak, hanem több betegség okozói is lehetnek. A csípés elvakarása is bajt okozhat: a sebbe került baktériumok miatt súlyosabb fertőzés, például orbánc is kialakulhat. Szúnyogok terjesztik a nyugat-nílusi lázat, a maláriát és a tularémiát - a trópusokra utazóknak ezekkel a veszélyekkel is számolniuk kell. Van olyan szúnyogok által terjesztett féregfertőzés is, amely a mediterrán országokban ismert, így az itt nyaraló magyar turisták találkozhatnak ezzel is, és bármikor megjelenhet Magyarországon is. Ez a parazita a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg, amely a szúnyog nyálával kerül az emberi szervezetbe, ahol akár több centiméter hosszú féreg fejlődhet ki belőle, amely létfontosságú szervekbe is eljuthat, és csak orvosi segítséggel távolítható el.